2. Relációs adatbázisok, alapfogalmak
2.1. Relációk és a velük kapcsolatos alapfogalmak 2.2. Néhány relációs adatbázis-kezelő

2. Relációs adatbázisok, alapfogalmak

A relációs adatmodell kidolgozása Codd nevéhez fűződik (1970). Azóta fontos szerepet játszik az adatbáziskezelők alkalmazásában. A relációs modell előnyei a következők:

• A relációs adatszerkezet egyszerűen értelmezhető a felhasználók és az alkalmazás készítők számára is, így ez lehet közöttük a kommunikáció eszköze.
• A logikai adatmodell relációi egy relációs adatbáziskezelő rendszerbe módosítások nélkül átvihetők.
• A relációs modellben az adatbázistervezés a normál formák bevezetésével egzakt módon elvégezhető (ld. 3. fejezet).

2.1. Relációk és a velük kapcsolatos alapfogalmak

A reláció nem más mint egy táblázat, a táblázat soraiban tárolt adatokkal együtt. A relációs adatbázis pedig relációk és csak relációk összessége. Az egyes relációkat egyedi névvel látjuk el. A relációk oszlopaiban azonos mennyiségre vonatkozó adatok jelennek meg. Az oszlopok névvel rendelkeznek, melyeknek a reláción belül egyedieknek kell lenniük, de más relációk tartalmazhatnak azonos nevű oszlopokat. A reláció soraiban tároljuk a logikailag összetartozó adatokat. A reláció sorainak sorrendje közömbös, de nem tartalmazhat két azonos adatokkal kitöltött sort. Egy sor és oszlop metszésében található táblázat elemet mezőnek nevezzük, a mezők tartalmazzák az adatokat. A mezőkben oszloponként különböző típusú (numerikus, szöveges stb.) mennyiségek tárolhatók. A reláció helyett sokszor a tábla vagy táblázat, a sor helyett a rekord, az oszlop helyett pedig az attribútum elnevezés is használatos.

2.1 ábra Relációk elemei

Például egy személyi adatokat tartalmazó reláció a következő lehet:

Személy

Személyi szám	Név	Város	Foglalkozás
1 650410 1256	Kiss lászló	Győr	kőműves
2 781117 0131	Nagy Ágnes	Szeged	tanuló
1 610105 1167	Kiss László	Budapest	lakatos

Az előző relációból a személyi szám oszlopot elhagyva relációnak tekinthető-e a táblázat? Mivel nem zárható ki, hogy két azonos nevű és szakmájú személy éljen egy településen belül a személyi szám nélkül két azonos sor is szerepelhetne, mely a relációban nem megengedett.

A reláció oszlopainak elnevezésére célszerű a tartalomra utaló elnevezést használni még akkor is, ha ez esetleg több gépeléssel is jár. Ehhez álljon itt a következő példa:

R A B C 1206 389 274 967 2012 65 12 654 712

Anyag kód készlet egységár 1206 389 274 967 2012 65 12 654 712

Az előző két reláció ugyanazokat az oszlopokat tartalmazza, de a bal oldali esetben további feljegyzésekre van szükség az egyes oszlopok tartalmának leírására.

A relációktól általában megköveteljük, hogy ne tartalmazzanak más adatokból levezethető vagy kiszámítható információkat. Például az anyag relációban (2.3 ábra) fölösleges lenne egy érték oszlopot is tárolni, mivel ez az adat a készlet és az egységár szorzataként kiszámítható a rendelkezésre álló adatokból. Hasonlóképpen a személyi szám mellett nincs értelme külön a születési dátumot nyilvántartani, mert az része a személyi számnak, abból előállítható.

2.2 Néhány relációs adatbázis-kezelő

Kereskedelmi szoftverek	Nyiltforrású szoftverek
Oracle MS SQL Server IBM DB2	PostgreSQL MySQL SQLite

<<Elöző fejezet

Tartalom

Következő fejezet>>