<<Elöző fejezet Tartalom Következő fejezet>>

2. Relációs adatbázisok, alapfogalmak
2.1. Relációk és a velük kapcsolatos alapfogalmak 2.2. Néhány relációs adatbázis-kezelő

2. Relációs adatbázisok, alapfogalmak

A relációs adatmodell kidolgozása Codd nevéhez fűződik (1970). Azóta fontos szerepet játszik az adatbáziskezelők alkalmazásában. A relációs modell előnyei a következők:

2.1. Relációk és a velük kapcsolatos alapfogalmak

A reláció nem más mint egy táblázat, a táblázat soraiban tárolt adatokkal együtt. A relációs adatbázis pedig relációk és csak relációk összessége. Az egyes relációkat egyedi névvel látjuk el. A relációk oszlopaiban azonos mennyiségre vonatkozó adatok jelennek meg. Az oszlopok névvel rendelkeznek, melyeknek a reláción belül egyedieknek kell lenniük, de más relációk tartalmazhatnak azonos nevű oszlopokat. A reláció soraiban tároljuk a logikailag összetartozó adatokat. A reláció sorainak sorrendje közömbös, de nem tartalmazhat két azonos adatokkal kitöltött sort. Egy sor és oszlop metszésében található táblázat elemet mezőnek nevezzük, a mezők tartalmazzák az adatokat. A mezőkben oszloponként különböző típusú (numerikus, szöveges stb.) mennyiségek tárolhatók. A reláció helyett sokszor a tábla vagy táblázat, a sor helyett a rekord, az oszlop helyett pedig az attribútum elnevezés is használatos.

2.1 ábra Relációk elemei

Például egy személyi adatokat tartalmazó reláció a következő lehet:
Személy
Személyi számNévVárosFoglalkozás
1 650410 1256Kiss lászlóGyőrkőműves
2 781117 0131Nagy ÁgnesSzegedtanuló
1 610105 1167Kiss LászlóBudapestlakatos

2.2 ábra Személyi adatok relációja

Az előző relációból a személyi szám oszlopot elhagyva relációnak tekinthető-e a táblázat? Mivel nem zárható ki, hogy két azonos nevű és szakmájú személy éljen egy településen belül a személyi szám nélkül két azonos sor is szerepelhetne, mely a relációban nem megengedett.

A reláció oszlopainak elnevezésére célszerű a tartalomra utaló elnevezést használni még akkor is, ha ez esetleg több gépeléssel is jár. Ehhez álljon itt a következő példa:
R
A B C
1206
389
274
967
2012
65
12
654
712
    
Anyag
kód készlet egységár
1206
389
274
967
2012
65
12
654
712

2.3 ábra Példa az oszlopok helytelen és helyes elnevezésére

Az előző két reláció ugyanazokat az oszlopokat tartalmazza, de a bal oldali esetben további feljegyzésekre van szükség az egyes oszlopok tartalmának leírására.

A relációktól általában megköveteljük, hogy ne tartalmazzanak más adatokból levezethető vagy kiszámítható információkat. Például az anyag relációban (2.3 ábra) fölösleges lenne egy érték oszlopot is tárolni, mivel ez az adat a készlet és az egységár szorzataként kiszámítható a rendelkezésre álló adatokból. Hasonlóképpen a személyi szám mellett nincs értelme külön a születési dátumot nyilvántartani, mert az része a személyi számnak, abból előállítható.

2.2 Néhány relációs adatbázis-kezelő
Kereskedelmi szoftverekNyiltforrású szoftverek
  • Oracle
  • MS SQL Server
  • IBM DB2
  • PostgreSQL
  • MySQL
  • SQLite
<<Elöző fejezet Tartalom Következő fejezet>>