Az információs forradalom évtizedeit éljük. A korszerű számítástechnika alkalmazása a tudomány, a technika, a gazdaság szinte minden területén a sikeres működés feltételévé vált. A számítógépes rendszerek egyik legfontosabb feladata a különböző adatok befogadása, földolgozása, tárolása és szolgáltatása.
Az emberi létezés alapformája a háromdimenziós tér és negyedik dimenzióként az idő. Azoknak az adatoknak a többsége, melyeket a számítógépes adatfeldolgozó és tároló rendszerek kezelni hivatottak szintén tér és idő függőek. Ezt a tényt a különböző szakemberek elsősorban a földrajztudomány művelői már a 60-as évek elején megértették. Mégis a helyzeti kötődés figyelembevétele az információs rendszerek létrehozásánál csak a 70-es évek második felétől s még inkább a 80-as évektől kezd általánossá válni.
Ez az elmaradás sok ténnyel magyarázható. Elsődlegesnek az tűnik, hogy a térbeli információk adatbanki kezelése lényegesen korszerűbb számítógépeket és a hagyományos alfanumerikus adatok adatbanki kezelésénél bonyolultabb szoftvert igényel. A 80-as évek első felében a fejlett ipari országok ráébredtek a lemaradás várhatóan súlyos gazdasági, tudományos és politikai következményeire és olyan központi programokat dolgoztak ki, melyek segítségével viszonylag rövid idő alatt biztosítható a területfüggő információs rendszerek leglényegesebb eleme a területfüggő adatbázisok országos és regionális létrehozása.
A dolog természetéből következően a téma szakirodalma elsősorban nemzetközi konferenciák proceeding köteteiben található meg, de a 80-as évek közepétől több specializált folyóirat is kiadásra került e témában. A térbeli információs rendszereket átfogóan ismertető szak-, és tankönyvek először a 80-as évek végén jelentek meg az angol és német nyelvterületen. Magyar nyelvű szakkönyv e témában sajnos nem áll rendelkezésünkre. Remélem, hogy ezt a hiányt a jelen könyv pótolni fogja.
Könyvem törzsanyaga két forrásból táplálkozik. 1978 óta tartok előadásokat a nappali földmérő hallgatóknak és a földmérő szakmérnököknek e témakörökben. Mivel az előadások kapcsán igyekeztem állandóan naprakész információkkal hallgatóim rendelkezésére állni az elmúlt 12 év során nagyon sok külföldi anyag gyűlt össze. Másik jelentős forrásként a tanszéken végzett több évtizedes kutatómunkánk eredményei szolgálnak. A 60-as évek végétől végzett kutatásaink fölölelték az automatizált mérés és feldolgozás, a digitális magasságmodell, a domborzatmodellezés, az országos terület függő információs rendszer adatbázisa valamint a háromdimenziós modellezés több témakörét.
A térbeli vagy területfüggő információs rendszerek szorosan csatlakoznak az informatika és számítástudomány sok területéhez. Mivel a csatlakozó területek például a korszerű alfanumerikus adatbázisok, operációs rendszerek, hardver és szoftver architektúrák, hálózati hardver és szoftver, táv-adatátvitel stb. részletes tárgyalása túlnőne könyvem terjedelmi keretein, ezért ezekkel a kérdésekkel csak olyan mértékben foglalkozom, amennyit a térinformatika megértése megkíván. Ezt annál inkább megtehetem, mivel a kérdéses témák többsége gyakran bőséges magyar nyelvű irodalommal is rendelkezik.
Végül az előszóban nem térhetek ki annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen szakterület művelőit tekintem a területfüggő információs rendszerek témagazdájának.
A területfüggő információk gyűjtése és térképi megjelenítése nem új dolog. Az információk gyűjtését és fölrakását a geodéták végezték, míg a célirányos megjelenítés elméleti és gyakorlati oldalaival a kartográfusok foglalkoztak. A geodéták és kartográfusok által létrehozott térképeket aztán a legkülönbözőbb szakmák művelői használták fel különböző feladataik megoldásához. Úgy gondolom, hogy ezen a feladatvállaláson a jövőben sem kell változtatni. Azt jelenti-e ez, hogy csak a geodétáknak és kartográfusoknak szánom a könyvet? A válaszom egyértelmű nem. Azt szeretném, ha mindazoknak a szakterületeknek képviselői eredményesen forgatnák könyvemet, akik számára a digitális, területfüggő adatbázisok és információs rendszerek létrejötte teljesen új perspektívákat nyit meg szakmai céljaik realizálásában.
Budapest, 1991.
Megjegyzéseit E-mail-en várja a
szerző: Dr Sárközy Ferenc