Az utolsó két
évtizedben a gazdaság és a technika különböző területein egyre gyakrabban és
gyakrabban találkozunk az adatbázis fogalmának felvetésével, egyre gyakrabban
hallunk adatbankokról, egyre több olyan valós és fiktív igény merül fel, melyek
csak igen nagymennyiségű adattömegen végzett feldolgozás eredményeképpen
elégíthetők ki.
Mik azok az okok,
melyek kiváltották ezt a nagymértékű adatéhséget, milyen új körülmények
indokolják a nagytömegű adat rendszeres feldolgozására és az információk
hasznosítására vonatkozó igényt?
Erre a kérdésre rövid
választ adni nem lehet. Csak néhány olyan tényezőt szeretnénk megnevezni,
melyek együttes hatása mindenképpen elősegítette a fenti igények fellépését,
másrészt melyek legalábbis elvben pozitív választ adnak az igények
kielégíthetőségére.
Korunkat a
többdimenziós integrálódás jellemzi. A több dimenzió alatt azt értjük, hogy
egyfelől az integrálódás szakterületenként földrajzi értelemben világméretűvé
vált, másfelől rögzített földrajzi határokon belül jelentőssé vált a különböző
szakterületek egymás közti integrálódása is. Ez az integrálódás azt jelenti,
hogy egyrészt a különböző földrajzi helyeken szakmánként fellépő jelenségek
befolyásolják ugyanezen szakterületek más földrajzi területen fellépő
működését, másrészt az azonos földrajzi helyen létező különböző szakterületek
egymással szoros összhangban fejlődnek.
Az integrálódás az
információk különböző terjedési és feldolgozási csatornáin keresztül különböző
sebességű és helyességű reakciók kiváltásában jelentkezik. Egyértelmű, hogy
minél gyorsabb és minél sokoldalúbb az információ nyerése és feldolgozása,
annál hatékonyabb lesz az adott szakterület reakciója a nyert információkra.
Egy földrajzi egységen belül a szakterületek különböző csoportjainak integrált
fejlődését emellett még az is befolyásolja, hogy az adatok beszerzése és őrzése
költséges és komoly beruházásokat igénylő feladat. Célszerű tehát ezen
költségesen tárolt és fenntartott adatállományt sokoldalúan felhasználni. A
sokoldalú felhasználás nemcsak költségkímélés szempontjából indokolt, hanem
azért is, mivel az azonos adatokból történő munka sok tévedés és helytelen
reakció kiküszöbölőjévé is válhat.
Míg a világméretű
integrációs igény, mely elsősorban a termelés és a kereskedelem területén lép
fel, az utóbbi három évtized terméke, addig a földrajzi egységen belül a
különböző szakterületek közötti integrációs igény már korábban is fellépett,
gyakorlati megvalósítására azonban nem volt lehetőség. Ez a tény azzal
magyarázható, hogy nagy mennyiségű adatállomány rendszeres nyerése, tárolása,
felújítása és feldolgozása elképzelhetetlen a korszerű, nagykapacitású
számítógéprendszerek nélkül.
A korszerű adatbázis fogalom
az alfanumerikus adatok már meglévő adatszervezési, adatkezelési rendszereiből
nőtt ki. Ezek a rendszerek a számmal és betűvel leírható, úgynevezett
alfanumerikus adatok gyűjtésével és földolgozásával foglalkoztak, általában
egy-egy viszonylag szűk terület vonatkozásában. Ha ezek az adatok tartalmaztak
is térbeli jellemzőket, mint például a postai cím, irányítószám, stb. ezekkel a
jellemzőkkel a földolgozás során térbeli műveleteket végrehajtani nem lehetett.
A térbeli információs
rendszerek gondolata már 1960 körül felmerült Kanadában. Gyakorlati működőképes
szoftvert azonban csak a 60-as évek végére készítettek, míg kereskedelmi
szoftver csak a 70-es évek elején jelent meg. E rendszerek valódi elterjedése
pedig csak a 80-as évek közepétől jellemző.
Ha azt vizsgáljuk,
hogy mi okozhatja a közel két évtizedes fáziseltolódást az alfanumerikus adatok
korszerű adatbázisainak megjelenése és a térbeli információs rendszerek
létrejötte között, úgy több szembeötlő tényezőt is találunk. Az első ok
talán az, hogy a térbeli információs rendszereknek nem volt számítógépes
előzménye, ugyanakkor az e területen meglévő analóg adatbázisok - a térképek -
önmagukban is nagyon fejlett termékek voltak.
Második okként azt nevezhetjük meg, hogy e
rendszerek lényegesen nagyobb követelményeket támasztanak a hardver és szoftver
feltételekkel szembe. Ebben a vonatkozásban különösen fontos, hogy a
számítógépes grafika, mely e rendszereknek szerves része, viszonylag későn
fejlődött ki. Végül talán leglényegesebb azaz ok, hogy a felhasználói közeg még
nem készült fel e rendszerek használatára a 60-as 70-es években. Ahhoz ugyanis,
hogy e rendszerek eredményesen legyenek használhatók, arra van szükség, hogy az
összes érintett terület kapcsolódó munkafolyamatai számítógépesítve legyenek.
Az okok közé
tartozik az a még napjainkban is érvényes tény is, hogy a térbeli információs
rendszerek legfőbb tevékenységi köre a viszonylag kevéssé dinamikus
infrastruktúra, míg az alfanumerikus adatbázisok legfontosabb alkalmazási
területei a gazdasági életben találhatók, amely dinamizmusa és profithozama
összehasonlíthatatlanul nagyobb és közvetlenebb az előbbinél.
Mivel azonban a
területi adatok mindig kapcsolatba hozhatók különböző tulajdonság jellemző
alfanumerikus adatokkal a térbeli információs rendszereknek is szerves része
egy vagy több alfanumerikus adatbázis. Ezért szükséges, hogy a továbbiakban
röviden megvizsgáljuk a korszerű adatbázis fogalom kialakulásának körülményeit
és legfőbb jellemzőit.
Megjegyzéseit E-mail-en várja a
szerző: Dr Sárközy Ferenc
Created
using: Lightning HTML Editor
Version 2.03.1997