Monday, October 25, 1999

A WEB GIS

Ebben a részben megismerjük

• az Internet protokollokat és az Internet használat fejlődési trendjét ,
• a WEB GIS működési architektúráját,
• a WEB GIS típusait és funkcióit
• néhány példát a WEB GIS-re és a fejezetet
• néhány következtetéssel zárjuk.

Internet protokollok és az Internet használat fejlődési trendje

Az Internet ősét az ARPANET-et az amerikai Védelmi Minisztérium kezdeményezte ARPA projekt keretében valósították meg 1969-ben. A cél különböző típusú számítógép rendszerek közötti kölcsönös kapcsolat megteremtése volt. A megvalósítás első lépcsőjében az USA állami és egyetemi kutatóközpontjai között építették ki a hálózatot.

Az új rendszer megbízható működésének biztosítására új hálózati protokollok kidolgozására volt szükség. A TCP/IP elnevezésű protokollt (szabály együttes) gyűjteményt 1975-ben kezdték fejleszteni. A protokoll nevét két legfontosabb alkotóeleme a Transmission Control Protocol (TCP) és az Internet Protocol (IP) rövidítéseiből kapta.

A TCP főfeladata, hogy a hálózatra adandó alkalmazást 64 Kbyte-os darabokra vágja és minden csomagot ellásson egy minimum 20 byte-os fejezettel, mely többek közt tartalmazza az azonosítót, a kezdő- és célállomást.

Az IP gondoskodik arról hogy a csomagok a hálózaton a kívánt helyre jussanak és megfelelő sorrendben újrarendezve indítsák az alkalmazást. A hálózati elágazások, illetve fizikai hálózat szakaszok szükségessé tehetik a csomagok további bontását – ez is az IP feladata. A TCP/IP protokoll számos alkalmazási protokoll átvitelére volt alkalmas. Ezek közül a korai évektől kezdve mind a mai napig népszerűek a fájl átviteli (FTP) és elektronikus levelezési (E-mail) protokollok.

Az Internet felhasználásában döntő változást a svájci Európai Részecske Fizikai Intézet (CERN) kezdeményezése jelentette a mindenki által mindenkit egyszerűen elérő, folytonos hálózat - a WEB koncepcionálásával. Az ezt a célt megalapozó új kliens-szerver protokoll a http (hypertext transfer protocol) prototípusa 1991-re készült el. A http-n alapuló első elterjedt Internet tallózót a Mosaic-ot pedig 1993-ban véglegesítették az NCSA-ban (National Center for Supercomputer Applications) az Illinois-i Egyetemen működő, amerikai állami kutatóintézetben.

Napjaink internetes gyakorlata a Netscape tallózó 1994-es és az Internet Explorer 1995-ös megjelenésével veszi kezdetét.

Azonban nem csak azok száma nő akik honlapokat készítenek és információt közölnek, hanem azoké is akik az információt felhasználják.

A továbbiak szempontjából azt is érdekes megjegyezni, hogy 1999-ben az INTERNET forgalom zömét – 68%-át a WEB bonyolította, 11% – 11% jutott az E-mail-re és az FTP-re, a maradék pedig egyéb hálózati protokollokra. Ez azt bizonyítja, hogy a nagyobb felhasználói érdeklődés érdekében érdemes az INTERNET GIS-t WEB GIS-ként megvalósítani. Hogy az igények nagyságrendjéről is legyen valami elképzelésünk a [17] szerint a nem üzleti alapon működő XEROX Parc Map Server (http://pubweb.parc.xerox.com) napi megkeresései 1999 januárjában és februárjában meghaladták a 100000-et, a szintén „amatőr” EarthView (www.fourmilab.ch/earthview) pedig átlagosan napi 180 000 sikeres megkeresést és 63 000 térkép kérést regisztrált 1999 elején.

5.86 ábra - a Mapquest Budapest térképe A kereskedelmi MapQuest (www.mapquest.com) térkép forgalma pedig 3.8 millió térkép naponta. E hely népszerűségét szolgáltatásai gazdagsága magyarázza: képes a címek megjelenítésére, a címhez közeli üzletek listázására és megjelenítésére, megközelítési térképek generálására, turista információk közlésére. A felsorolt opciók általánosságban csak az USA nagyvárosaira működnek. Azért Budapestről is kaphatunk térképet, sajnos csak város szintig, az utca szint itt már nem működik.

Mielőtt a további példákkal ismerkednénk meg vázoljuk fel a WEB GIS működési alapelveit.

A WEB GIS működési architektúrája

Az INTERNET széleskörű elterjedéséhez – a WEB kialakulása a felhasználóbarát tallózók elterjedésén keresztül vezetett. A WEB a kliens szerver architektúrának egy olyan realizálása, melyben a tallózó játssza a kliens, a WEB szerver pedig a szerver szerepét, kapcsolatukat a Hyper Text Transport Protocol (hipertext átviteli protokoll vagy röviden HTTP) szabályozza.

Ezt az architektúrát a HTML-ben kódolt szövegek és képek olvasására, szemlélésére és letöltésére találták ki. Meg kell említenünk, hogy az INTERNET első ipari méretű osztott földrajziadat elérési felhasználásánál, az USA Nemzeti Térbeli Adatinfrastruktúrája (NSDI) adatelosztó központjainak kialakításánál a HTTP mellett a WAIS (ANSI Z 39.50) protokollt is felhasználták, mivel ez alkalmasabb grafikus adatok cseréjére térbeli lekérdező képessége miatt.

5.87 ábra - a helyi és távoli hálózati architektúra A korszerű hálózatok helyi hálózatok és távoli hálózatok illetve távoli kliensek kapcsolt rendszerei, ahogy ezt az 5.87 ábra szemlélteti. A helyi hálózatokról itt azért érdemes szólnunk, mivel azokon elvileg egyszerűbben kipróbálhatók azok az alkalmazások, melyeket perspektivikusan az INTERNETRE terveznek, másrészt pedig a WEB GIS által kezelt térbeli adatok rendszerint különböző szerverek különböző adatbázisaiban helyezkedhetnek el, mely szerverek a legegyszerűbb esetben egy helyi hálózat elemei is lehetnek.

Az ábra jól szemlélteti hogy a hálózatok különböző szolgáltatásokat különböző protokollok segítségével valósítanak meg, melyek realizálására szolgálnak a különböző szerverek (a „szerver” szóval ebben az esetben a kérdéses feladat megoldására alkalmas hardver-szoftver együttest értjük, ami nem jelenti azt, hogy egy számítógép nem láthat el több szerver feladatot).

A (helyi hálózatra kapcsolt) kliensek egy úgy nevezett „tűzfal”-on keresztül kapcsolódnak a WEB szerverre. A tűzfal olyan szoftver, mely megakadályozza, hogy illetéktelen felhasználó az INTERNET oldaláról kárt tegyen a helyi hálózatra kapcsolt erőforrásokban.

A kliens-szerver architektúra lényege hogy az asztali gépen (kliensen) dolgozó felhasználó úgy érzi, mintha a feladat csak az ő számítógépe erőforrásai segítségével hajtódna végre, pedig a valóságban a futás igénybe veszi mind a kliens, mind a szerver erőforrásait. Osztott hálózati számítás és adatelérés esetén ez a helyzet annyiban módosul, hogy a szerver szerepét a hálózaton szétszórtan található szerverek együttműködése veszi át.

A WEB GIS tehát a kliens szerver architektúra segítségével realizálható. Ezen az architektúrán belül is azonban többféle stratégia valósítható meg annak a függvényében, hogy a műveletek végrehajtását hogyan osztja meg egymás között a szerver oldal és a kliens.

A hagyományos WEB GIS az úgynevezett nehéz vagy vastag szerver oldali stratégiát alkalmazta. Ebben a stratégiában a szerver rendelkezik azokkal a programokkal és adatokkal, melyek segítségével elvégezhető a kívánt elemzés vagy térképezés.

A kliens feladata ebben a stratégiában a kérések elküldése és a válaszok megjelenítése.

A CGI (Common Gateway Interface) Perl nyelven írt szabványos program mely lehetővé teszi, hogy a szervernek HTML nyelven küldött és a szerver által dekódolt megkeresések továbbítódjanak a GIS szoftverrel és adatokkal rendelkező úgy nevezett MAP SERVER (Térkép Szerver) felé (ezt az elemet, mely kiterjeszti a hagyományos INTERNET szerverek képességeit gyakran GIS WEB SERVER EXTENSION-nak azaz GIS WEB szerver kiterjesztésnek is hívják).

A CGI funkcióját ellátó programok más népszerű nyelveken (PERL, VISUAL BASIC, C++, stb.) is készíthetők illetve vásárolhatók. A CGI helyett alkalmazható JAVA interfész, az ISAPI (Internet Server Application Programming Interface) vagy a NSAPI (Netscape Server Application Programming Interface) interfész szabvány szerinti program.

CORBAweb a CGI helyettesítője, a browser ugyanúgy keresi meg mint a CGI-t, a CORBAweb azonban a szerveren lévő CORBA kliens modullal kommunikál, lehetővé téve a hálózati osztott erőforrások elérését. A NETSCAPE WAI újabb és jobb CGI alternatíva, mely szintén a CORBA-n alapul és C, C++ és JAVA nyelveken programozható.

A nehéz szerverek előnye, hogy magát a feladatot a térképszerverek gyorsan, fölösleges adatátvitel nélkül oldják meg. Ez különösen raszteres állományokra igaz, melyek rendszerint olyan nagy méretűek, hogy a kliens számítógép merevlemezén egyszerűen el sem férnének. Igaz ugyanakkor, hogy a korábbi CGI interfészek viszonylag lassan dolgoztak, ez a negatívum azonban az új interfészekkel (pld. NETSCAPE WAI) megszűnt.

Hátrányuk ugyanakkor az, hogy a legkisebb vezérlési akció is hálózati kommunikációt igényel. További hátrány, hogy a felhasználók számának rohamos növekedésével a szerverek erőforrásai nem tudnak lépést tartani és a szerver oldali feldolgozás egyre hosszabb ideig tart.

Ezeket a problémákat küszöböli ki a kliens oldali konfiguráció (az úgy nevezett vastag kliens megoldás). Két fő típusa van: az első esetben a kliens oldali program a hálózatról automatikusan töltődik le a kérdéses WEB lap megnyitásakor, majd a lap zárásakor törlődik, a második eset első variánsában a feldolgozó komponens ugyan szintén automatikusan töltődik le, ha szükség van rá, de utána installálódik és fennmarad a kliens gépen, a második variánsban a programot „plug in"-okként előre installálni kell a kliens számítógépen.

Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a feldolgozó program a kliens oldali számítógépen fut, a szerver csak az adatok, és az első esetben, a program(ok) vonalra adásáról gondoskodik.

Az appletek olyan speciális szerkezetű JAVA programok melyek a rájuk történő hivatkozásokat tartalmazó html dokumentum megnyitása után automatikusan letöltődnek a kliens számítógépébe, a tallózó környezetében (mini operációs rendszer) futnak és a megnyitott dokumentumban elhelyezett elemekkel (gombok, szöveg ablakok, stb.) vezérelhetők. A dokumentum bezárása után azonban azonnal törlődnek és a kliens véglegesen nem tudja letölteni őket, nagyobb baj azonban az hogy az applet csak a szerver adatait képes feldolgozni, mivel a kliens géppel a tallózón kívül nem kommunikál, így az applet által szolgáltatott eredmény sem tölthető le általában.

A JAVA applettel történő megoldásra jó példa az ESRI által kifejlesztett MapCafe nevű applet, mely az esrimap.dll interfészen (GIS térkép szerver kiterjesztésen) keresztül éri el az ARCVIEW INTERNET Térkép Szervert.

A második eset első variánsát a Microsft fejlesztette ki. Az ACTIVE X controls (C++ program modulok szabványos környezettel), a Microsoft COM (Component Object Model) szabványon alapulnak, mely az OLE továbbfejlesztése. Amint a browser érzékeli az <OBJECT> kódot automatikusan letölti a kliensre a kérdéses modult, és futtatja az Active X-t támogató tallózóban. A módszer hátránya, hogy a komponensek letöltődnek a diszkre és installálódnak. Ezen az elven működik az ESRI MapObject Internet Térkép Szervere.

A második eset második variánsában előre installálni kell a kliens programot, mely plug-in-ok formájában illeszkedik a tallózó csatlakozóiba. Ezen az alapon működik a MapGuide nevű program, mely szabadon letölthető a http://www.mapguide.com című WEB helyről.

A jövő GIS-e tulajdonképpen egészében WEB GIS lesz: heterogén, platform független, osztott rendszer mind az adatok, mind a feldolgozó szoftver szempontjából. Minden csomópont kliens és szerver is lehet egy időben.

A hatékony munkához kategorizált adat és függvény könyvtárakra lesz szükség.

A WEB GIS típusai és funkciói

Az INTERNET nagy volumenű felhasználása térbeli adatok cseréjére az USA Nemzeti Térbeli Adatinfrastruktúra projektjének meghirdetésével 1994-ben vette kezdetét.

Ma már ez a szolgáltatás realitás, a metaadatok on-line szemlélésével kiválasztott térbeli adatok letölthetők a hálózati csomópontokról. Fejlettebb a szolgáltatás, ha az adatok kívánt formátumba transzformálhatók a szerver oldalon. Ezt a szolgáltatást Kanadában valósították meg az OGDI interfész segítségével a Kanadai Nemzeti Térbeli Adatinfrastruktúra megvalósítására hivatott Geoconnections nevű program keretében.

Transzparens adatintegrálás osztott adatbázisokban, intranet keretek között nálunk is hamarosan realitássá válhat.

A tulajdonképpeni GIS feladatok közül már ma is igen népszerűek a környezet térképek, a különböző lekérdezések és az eredmények megjelenítése, az adott címek közötti megközelítési útvonalak meghatározása és megjelenítése, turisztikai információk, multimédiás városi túrák, stb.

A végső cél tetszőleges elemzés és megjelenítés osztott adat és számítási erőforrások közös használatával. Meg kell legyeznünk, hogy újabban megfigyelhető olyan irányzat is, mely az osztott adatforrásokat előbb helyorientált térbeli adattárházba (data warehouse) integrálja, majd az elemzéseket és megjelenítést a tárház „preparált” adataival hajtja végre.

Az 5.14 táblázatban összefoglaltuk a WEB GIS főbb kategóriáit. A mai gyakorlatban legeredményesebben a „tájékoztató rendszer” jellegű alkalmazások működnek

5.14 táblázat - a WEB GIS típusai

Azt a néhány gyakorlati példát amit az alábbiakban bemutatunk leginkább azok élvezhetik akik a tananyag WEB-es változatát olvassák, mivel rögtön kipróbálhatják a hivatkozott forrást. A nyomtatott anyagban csak néhány képpel tudjuk szemléltetni a kérdéses interaktív helyet. Figyelmeztetni szeretnénk azonban a WEB-es verzió használóit is, hogy a megadott címek nem biztos, hogy éppen működnek és hogy úgy működnek ahogy leírtam. Teljesen új technológiáról van szó, a szoftver kiforratlan, az adat nyerés pedig folyamatos. Különösen zavaró lehet, hogy a JAVA nyelv gyors fejlődését nem követik a tallózók (esetleg az appletek) ami térképek helyett hibaüzeneteket eredményezhet.

Mielőtt a példákra rátérünk meg kell említenem, hogy nem a saját ízlésemből válogattam szinte kizárólag USA és kanadai példákat. Az európai országok pitiáner és buta adathozzáférési politikája következtében kontinensünkön nincs lehetőség olyan mindenki által elérhető földrajzi adatközlésre, amit a WEB GIS hivatott biztosítani. Nem műszaki elmaradottságról van ugyanis szó, mivel például a hazánkban megvalósított TAKARNET rendszer lehetővé teszi külön miniszteri?! engedély alapján, különböző díjak befizetése után a földnyilvántartási adatok és kataszteri térképrészletek szemlélését vagy letöltését, igaz nem olyan elegánsan mint azt minden külön engedély nélkül megtehetjük a kaliforniai Ontario város interaktív GIS lapján.

Néhány példa a WEB GIS-re

1. Active Maps InternetGIS.com
   URL: http://www.internetgis.com/

Az Active Maps internet szerver bemutatója, számos USA tematikus térképpel. A lap JAVA-t használ. Elvileg az adatbázis is lekérdezhető. A lapot kipróbáltam, de sajnos a Netscape lefagyott (egy referens is ezt írta a helyről: nem vagyok egyedül).

Szerencsére az MSIE nem volt ilyen makacs és a 17 kipróbált alkalmazásból sikerült (igaz elég szegényes szókinccsel) lekérdezni az USA Bűnözési térképét.

2. Arkansas Interactive Mapper.
   URL: http://www.cast.uark.edu/products/MAPPER

Az Arkansasi Egyetem és a NASA honlapja: térképet lehet csinálni az államról és megjeleníteni a következő lépésekben:

Első lépésben kiválasztjuk, hogy a rendelkezésre álló térképek közül melyiket kívánjuk létrehozni, választhatunk az egész államra, megyére vonatkozó térkép állományokat, kereshetünk város név alapján három méretarányban, illetve kiválaszthatjuk a megfelelő topográfiai térképeket, stb.

Miután kiválasztottam a 7.5 perces (1:24000) topográfiai térképet meg kell adnom hogy milyen vidékre vonatkozzon,

majd ki kell választanom a megjelenítendő részleteket, melyek eredetileg raszteres vonalas és pontszerű állományok is lehetnek (egy raszteres réteg és tetszőleges számú vektoros és pontszerű réteg jelölhető ki) és választhatunk, hogy gif, PostScript vagy pdf formátumban kérjük az eredményt.

Az utolsó választási lehetőség arra vonatkozik, hogy mi legyen a szerkesztett térképpel: letölthetjük, elküldhetjük valahova E-mail-en vagy képernyőre hívhatjuk

Az 5.96 ábrán mutatjuk be a térkép készítésünk egyik eredményét.

	5.92 ábra - az első lépés az Arkansas Interactive Mapperen
	5.93 ábra - a második lépés az Arkansas Interactive Mapperen, a térkép nevének kiválasztása
	5.94 ábra - a harmadik lépés az Arkansas Interactive Mapperen, a térkép rétegeinek kiválasztása
	5.95 ábra - a negyedik lépés az Arkansas Interactive Mapperen, a térkép kézbesítési mód kiválasztása
	5.96 ábra - az eredmény

Mivel elég sokat kísérleteztünk a hellyel nyugodtan állíthatjuk, hogy biztonságosan működik, ugyanakkor elég nagy gyakorlatottal és a rendelkezésre álló földrajzi állományok alapos ismeretében leszünk csak képesek elfogadható térképeket készíteni. Ne felejtsük el, hogy a készített térkép egy 1:24000-es szelvény, ami nyomdai előállítás esetén nagyobb méretében 1 m. körüli, ezt kell a képernyő egy részén, vagy egy fél A4-es lapon ábrázolni. Arra pedig ezen a helyen nem volt lehetőségünk, hogy a térképből nagyított kivágatot készítsünk.
Röviden szólva ezen a helyen nagy a választék, de az eljárás nem olyan felhasználó barát, mint amivel az 5.86 ábrán bemutatott MAPQUEST térkép készült.

3.      GIS Viewer
URL: http://elib.cs.berkeley.edu/geo_data/ Java alapú interfész a GRASS GIS-hez. Észak Kalifornia térképe egy sor (22) ki és be kapcsolható réteggel. A lekérdezés nem működik. Ezen kívül egy fotótérkép is található a kaliforniai gátakról. Függvények zoom, elhúzás, (lekérdezés), területszámítás.

4.      A Kanadai Nemzeti Atlasz
URL: http://atlas.gc.ca/english/index.html

Talán a legmegbízhatóbb térképészeti WEB alkalmazás. Számtalan tematikus térkép készíthető a fizikai földrajz, ember földrajz és gazdasági földrajz témáiban. A rétegek ki és bekapcsolhatók, a térképek nagyíthatók, kicsinyíthetők és eltolhatók, a jelmagyarázat, ha bekapcsoljuk, külön ablakban jelenik meg. Minden jól működik. A példaként bemutatott 5.98 ábrán a lakósság anyanyelvét térképeztük.

5. EnviroMaper
   URL: http://www.epa.gov/ceisweb1/ceishome/atlas/learngeog/interactivewebmapping.html

Az USA Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) interaktív GIS alkalmazása.

Az első lépésben egy államot kell választani az USA térképéről, majd a következő lépésben az állam térképéről a minket érdeklő megyét, vagy vízgyűjtőt. A megjelenítendő környezeti tematikák egy 21 elemű listából választhatók. Példánkban a Texasra vonatkozó általános jellemzők láthatók.

Sajnos a hely gyakran ad hibaüzenetet és induláskor elég nehéz kiválasztani a megfelelő ágat.

6.      Ontario városi GIS
URL: http://gis.ci.ontario.ca.us/gis/index.htm

Ez az alkalmazás reprezentálja talán a legjobban, hogyan valósíthatók meg a 80-as évek közepének elképzelései a városi rendszerekről az ezredforduló műszaki színvonalán.

Az alkalmazások nyilvános elérésre Visual Basic-ben készültek az ESRI MapObjects Internet Technológiájának felhasználásával. A hálózati alkalmazások mind a lakósság (Internet szerver), mind az egyes osztályok felé (Intranet szerver) ugyanezt a technológiát használják.

Amint az a 6.100 ábrából jól kivehető az egyes osztályok alkalmazásai az ESRI ArcView és MapObjects nevű szoftvereire épülnek, melyek adataikat és bizonyos funkcióikat a központi Arc/Info szoftverből kölcsönzik. Az internetes alkalmazás a MapObjects szoftverre épül. Kivételt képeznek a kiviteli tervezéssel foglalkozó osztályok, mivel ezek a CAD feladatok megoldásához ArcCad szoftverhez is hozzáférnek. Tekintettel arra, hogy az egyszerű városlakók nem végeznek tervezést ezért ez a folyamat nem érhető el az Internetről.

Az alkalmazások közül, tapasztalatom szerint, a parcella lekérdezés kiválóan működik.

Az 5.101 ábrán látható felhasználói felületen a 'pan' (elhúzás) és 'zoom' (nagyítás kicsinyítés) funkciók segítségével kiválaszthatjuk azt a környéket, ahol található telkek után érdeklődünk, vagy alternatív módon, ha ismerjük a tulajdonos nevét illetve a postai címet vagy a helyrajzi számot, úgy azok alapján végezhetjük a keresést. Ezek után vagy rákattintunk a térképen a minket érdeklő telekre, vagy beírjuk a keresési kulcsot (példánk esetében a telek helyrajzi számát) és ennek hatására egy új ábrán (5.102 ábra) megjelennek a kiválasztott telek leíró adatai.

A listában érdekes tételeket is találhatunk. A cím, terület, tulajdonos név, tulajdonos cím után szerepel a 'jogi leírás' – az angolszász leíró kataszter, esetünkben viszonylag egyszerű példája. A lista további pontjai a következők: hivatkozás a megosztási térképre, földhasználat, lakások száma, rendezési terv szerinti rendeltetés, aktuális övezetbe sorolás, speciális tervrajz hivatkozás, építési év, épület terület négyzetlábban, tervezési területszám, népszámlálási körzetszám, iskolakörzet azonosító, történelmi jelentőség, levegő környezet, talaj leírás, távolságok az autópályától, vasúttól és repülőtértől. Amint látható a leíró adatok alapján tetszőleges tervezési feladat végrehajtható vázlattervi szinten. E mellett az adatok releváns információkkal támogatják az ingatlan forgalmat is.

A következő alkalmazás a fejlesztési státus, mely lakó, ipari és kereskedelmi témákra oszlik. A fejlesztési térképeket negyedévenként újítják fel. Valamely téma jelmagyarázati értékére rákattintva megkapjuk a témában folyó építkezések adatait és megjeleníthetjük az építési terveket.

A helykereső alkalmazás feladata, hogy adott paraméterek (terület nagyság, építési övezet, közlekedési artériáktól való távolság, fejlesztési körzethez tartozás, stb.) alapján üres telkeket vagy épületeket jelenítsen meg a térképen, és listázza a telkekre (épületekre) vonatkozó adatokat. A példánkban (5.103 ábra) 2-5 acre nagyságú, C3 építési övezetbe tartozó olyan üres telkeket kerestünk, melyek az autópályától 2 mérföldre, a vasúttól 5 mérföldre, a főszennyvíz csatornától 0.75 mérföldre helyezkednek el.

Az infrastruktúrális alkalmazásban a víz, szennyvíz csatorna, esővíz csatorna hálózat kérdezhető le. Amint írják róla az alkalmazás még fejlesztési stádiumban van, lehet hogy ezért, de nekem csak másodszorra sikerült beindítanom.

Az utolsó alkalmazást, mely jelenleg nem működik az 1996 novemberi helyhatósági választások támogatására fejlesztették ki. Az alkalmazás segítségével a lakcím alapján meg lehetett találni az illetékes szavazó helységet.

Nem véletlenül foglalkoztam ezzel az alkalmazással kissé részletesebben. Szerintem ez egy olyan minta, melyet minden olyan város elkészíthetne, melynek irányítói a lakósság szolgálatát tekintik céljuknak.

7.      Demographic Data Viewer, 3. verzió
URL: http://plue.sedac.ciesin.org/plue/ddviewer/

Ez a hely JAVA applettel lehetővé teszi, hogy az USA népszámlálási adatok felhasználásával népszámlálási körzet színtű tematikus térképeket csináljunk. Ez már a 3. verzió, nagyon jól működik.

A címen elérhetjük az alkalmazás JAVA variánsának 2. verzióját, valamint a nem JAVA variáns 2. verzióját is.

A példa a nők sűrűségét mutatja a texasi Fort Worth városban. Természetesen tetszőleges más attribútum is alkalmazható, feltéve hogy szerepel a népszámlálási adatállományban. Az információ statisztikai és táblázatos formában is lekérhető.

Amint az ábrából látható a nagyító és elhúzó funkciók mellett új attribútumokat vezethetünk le, új területet jelölhetünk ki, új attribútumokat választhatunk, változtathatjuk a térkép változóit, táblázatos információt kérhetünk a poligonra történő kattintással.

5.105 ábra - a női lakosság sűrűsége a texasi Fort Worth-ben

8.      Dinamikus Objektum Orientált GIS
URL: http://doogis.dis.anl.gov/

A hely egyelőre nem sok adattal rendelkezik, lényege az a technikai újdonság, hogy az adatbázist Smalltalk objektum orientált nyelven írták. A kliens a szokásoknak megfelelően JAVA applet.

Az 5.106 ábra tanulsága szerint a szokásos funkciók (zoom, pan, lekérdezés) mellett a rendszerrel távolságokat is meghatározhatunk.

Végül meg kell jegyeznem, hogy az interaktív alkalmazás megtalálásához türelem kell. Ha ugyanis ráklikkelünk a DOOGIS-re akkor egy táblázat jelenik meg a gombok működéséről, a programozókról, stb. de semmi sem figyelmeztet arra, hogy várjunk amíg az applet betöltődik (kb. 10 perc), utána pedig minden újabb műveletre legalább ennyit kell újra várni.

9. Ecotourism Interactive GIS
   URL: http://www.gisca.adelaide.edu.au/cgi-bin/eco/ecogis

A hely Ausztrália délkeleti csücskéről nyújt természetvédelmi, turisztikai térkép információt. A GIF képbázist CGI-vel kérdezik le, a CGI interaktív paraméterezésére CGI könyvtár szolgál. A képen (5.107 ábra) látható tervezés keretében kiválaszthatjuk a megjelenítendő objektumokat (vizek, utak, parkok és üdülő területek), után gombnyomásra a térkép 800x800 pixeles formátumban is lehívható.

5.107 ábra - ausztrál turisztikai információs térkép

10.  . Infosztráda 2000 Szombathely
URL: http://www.szombathely.hu/isz2000/

Szombathely város WEB lapján találjuk a ritka hazai alkalmazások egyikét. A várostérkép menüpontban megjelenik az 5.108 ábrán látható térkép. A végrehajtható funkciók a nagyítás, elhúzás és újrarajzolás. A negyedik funkció az 'információ' gombjának benyomása után, ha ráklikkelünk egy objektumra, úgy egy három számból álló rekord jelenik meg

5.108 ábra - szombathelyi internetes várostérkép

a képernyőn, egyidejűleg az objektum kiválasztódik. Hogy mit jelent a három szám azt nem tudom. Az 'információ' gomb leghasznosabb szolgáltatása, hogy aktív állapotában a kurzor helyzetét EOV koordinátákkal kijelzi.

Az alkalmazás igen lassan dolgozik (annak ellenére, hogy nincs nagy távolságra) és egyelőre csak Internet Explorerrel szemlélhető.

11.  Mapblast
URL: http://www.mapblast.com/

5.109 ábra - motelek és hotelek a Scott Avenue környékén a texasi Fort Worth-ben

Talán a leghasznosabb alkalmazás, legalább is az USA állampolgárainak és az oda készülő turistáknak. Amerikai nagyvárosok utcatérképeit jeleníti meg. Lehetőség van megadott cím térképezésére, címek között útvonal térképek megjelenítésére. További funkciói a zoom, elhúzás és kapcsolat a címjegyzékkel (Yellow pages). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a cím megadása után kiválaszthatjuk a címjegyzékből a minket érdeklő témát (pld. szállodák, múzeumok, egyetemek, stb.), megadjuk, hogy a címtől milyen távolságon belül lévők iránt érdeklődünk, ezután a rendszer kilistázza a kérdéses objektumokat és megjeleníti azoka a térképen.

Az 5.109 ábrán annak a keresésnek az eredménye látható, melyet úgy kaptunk, hogy először kinagyítottuk FORT WORTH térképét olymódon, hogy a közepén a Scott Avenue legyen (itt ugyanis van egy motel, melynek pontos címét már elfelejtettem), ezután a keres gombbal kiválasztottam a szálláshelyeket, majd a szállás helyek kinálatből a szálloda-láncokat mellőzve a címjegyzéket (Yellow pages). Ezután megjelent az ábrán látható térkép és lista (a kérdéses motel valóban 55 lábra van a kiválasztott helytől).

12.  Mapquest
URL: http://www.mapquest.com/

5.110 ábra - London térképe a Mapquest serveren

Erre a helyre már utaltunk az 5.86 ábra kapcsán. De hogy elkerüljük a tévedést, hogy Európáról csak olyan kevéssé részletes anyaggal rendelkezik mint Magyarországról, az 5.110 ábrán bemutatjuk a hely London térképét. A cég legújabb ajánlata, hogy Nagy Britanniában postai kódok alapján is térképez (ezek nem olyanok mint a normális postai címek, példa egy angol postai kódra: W6 7PZ), a közeljövőben pedig lehetővé válik Nagy Britannia utca szintű térképezése is.

Egyebekben az előző helyhez hasonló, de az egész világra kiterjed különböző felbontásban. HTML, JAVA és Active X verziója is van. A legtöbbet használják. Nekem azonban a Mapblast mégis jobban tetszik.

13.  Pennsylvania Statistics
URL:http://www.maproom.psu.edu/mapper/

Számtalan termelési adat található a rendszerben területi vagy népességi viszonyításban Pennsylvania állam megyéire.

Az utolsó választható év 1994.

Az 5.111 ábrán a 100000 lakosra eső gépkocsi gyárak száma szerepel megyei bontásban.

Sajnos a hely nem dolgozik megbízhatóan, gyakran jelez szerver hibát.

5.111 ábra - a 100000 lakósra jutó gépkocsigyárak száma Pennsylvania megyéiben

14.  REGIS/Grasslinks
URL: http://regis.berkeley.edu/grasslinks/index.html

Tulajdonképpen ez az első igazi GIS, mely raszter és vektor rétegeket képes megjeleníteni, de e mellett buffer zónát is tud képezni, újra osztályoz és területet is számol.

Ugyanazokat az adatállományokat kezeli mint a 3 pont alatt ismertetett GIS Viewer, ezt is a Berkley Egyetem működteti.

Az általunk választott példa (5.112 ábra) adatállománya a San Francisco-i öböl környékét tartalmazza. A 100 fölötti számú raszter rétegből egyet lehet választani, a vektor és pont rétegekből pedig tetszőleges számot egy térkép elkészítéséhez. Meg lehet választani a méretet, jelmagyarázatot lehet kérni a raszter réteghez és meg lehet adni az első három vektor réteg színét. Ha külön függvényt pld. területszámítást kérünk, úgy külön listán kapjuk meg az eredményt.

5.112 ábra - megyék Északkaliforniában

15.  Nyugat Virginia Környezetvédelmi Hivatala (WVDEP)
URL: http://www.dep.state.wv.us/

CGI-n keresztül AML macrók íródnak és hajtódnak végre az Arc/Info szoftverben. 7.5'-es szelvényre, megyére vagy vízgyűjtőre lehet zoomolni , példánkban a North Potomak folyó vízgyűjtőjét választottuk, háttérnek domborzatárnyékolást, illetve a baloldalon bejelölt vektoros és pontszerű objektumok megjelenítését kértük. A színek és szimbólumok előre meg vannak adva. Érdekes megjegyezni, hogy vízgyűjtő ide, vízgyűjtő oda az állam határait szigorúan betartják még akkor is, ha a vízgyűjtő túl is nyúlik rajta.

5.113 ábra - a North Potomak vízgyűjtője

16.  Az USA Népszámlálási hivatalának TIGER szervere
URL: http://tiger.census.gov/cgi-bin/mapbrowse-tbl

A CGI-s szerver különböző, a lekérdező felületen lévő négyzetekre kattintással kijelölhető vonalas, pontszerű és területi objektumokkal együtt a népességi adatokat szemléltető tematikus térképet jelenít meg azzal a céllal, hogy gif formátumban letöltve publikációkban lehessen felhasználni. A választott példa térkép a családok méretét szemlélteti.

A kérdéses helyet szélességi és hosszúsági értékek megadásával vagy városnevekkel lehet kijelölni. Lehetőség van a térkép elhúzására és nagyítására is.

5.114 ábra - a családok mérete Washington DC-ben

Néhány következtetés

Következtetések:

• A WEB GIS még nem érte el a serdülőkort, de az újabb alkalmazások egyre ígéretesebbnek tűnnek.

·         Az alkalmazások zöme JAVA klienssel dolgozik, a szerver oldali szoftver elég különböző.

·         Az aktív megjelenítési funkciók mellett kompozit képzés és lekérdezés is szerepel sok újabb alkalmazás menüjében.

·         A gyakorlati alkalmazások közül kiemelkedik az Ontario GIS, mely a korszerű városi rendszerek lakósági interfésze mintájának tekinthető, és az USA városok lekérdezhető utca térképei, melyek komoly felhasználói igényt képesek kielégíteni.

·         A valódi GIS analízis még messze van, a GIS műveletek közül még viszonylag kevés jelenik meg a vizsgált alkalmazásokban.

·         A vektoros grafika általános keretek közötti internetes továbbítása még nem megoldott. Ennek következtében nagy mennyiségű raszteres adatot kell továbbítani viszonylag kevés adattal leírható vektoros objektumok esetén is, ami jelentősen lassítja a WEB GIS szolgáltatásait az átvitel végpontján lévő kliensnél.

A strukturált dokumentumok WEB-en történő továbbítására dolgozták ki az XML metanyelvet a célból, hogy segítségével rugalmas WEB nyelveket lehessen alkotni. A strukturált dokumentumok vektor grafikájának kezelésére két perspektív formátum is szerepel a kérdéssel foglalkozó munkabizottság előtt. A PGML javaslat (Adobe, IBM, Netscape és SUN) XML konform PostScript szerű megoldás, a VML Microsoft fejlesztés. Az, hogy az XML és a hivatkozott vektoros formátumok mikor lesznek használhatók attól függ, hogy mikor építik be őket a tallózókba. A hírek szerint az IE 5-ös verziója már kezelni fogja a VML-t.

A másik irányzat a CAD formátumok intranetes és internetes szemlélését előre installált „plug in”-ek felhasználásával oldja meg. Ezek a szoftverek, melyek általában nem ingyenesek, a CGM, DGN, DWG és DXF fájlok átvitelét teszik lehetővé.

Tulajdonképpen a WEB GIS egy partikuláris megoldását kínálja az Autodesk cég fentebb már említett Map Guide nevű szoftver családja. Az ingyenes néző „plug in”-nel azokat a WEB helyeket lehet nézni, melyeket a Map Guide Author-ral hoztak létre és az MG Server forgalmaz. Külön fejlesztő szoftver (Allaire ColdFusion 4.0) biztosítja még a közeli és távoli adatbázisok illetve a térképi alkalmazás közötti interaktivitás növelésére irányuló alkalmazásokat. A szoftver család fontos alkotó eleme az SDF Loader, mely a különböző vektoros GIS és CAD formátumokat a rendszer speciális vektoros formátumába az SDF-be transzformálja. Ebből talán érthető, hogy a felsorolt példáink között miért nem találkoztunk Autodesk-es alkalmazással. A felsorolt alkalmazások ugyanis minden kiegészítés nélkül kezelhetők bármely korszerű tallózóval, külön letöltések nélkül teszik elérhetővé a földrajzi információt, míg az Auotodesk alkalmazások szigetszerűek, külön szoftvert igényelnek és láthatólag a kereső programok sem tartják nyilván őket.

·         A mai WEB GIS egy további hátránya, hogy a JAVA appletek verziófrissítése sok helyen elmaradt, és nem mindig kompatibilisek a használt tallózóval.

·         Talán a legfőbb probléma, hogy a hálózat, illetve a CGI-s helyek nagyon lassúak. A CGI-s helyek esetében ez általában mindég igaz, a hálózat sebessége viszont rapszódikusan változik és így nem lehet előre számításba venni.

·         Ha az utóbbi néhány év fejlődése alapján próbálunk extrapolálni a jövőre, úgy bizton állíthatjuk, hogy a technológia 2-3 év múlva belép a serdülőkorba.

·         a következő részben, az 5. fejezet befejezéseként megismerkedünk a térinformatikai infrastruktúrával

·         esetleg visszatérhet az előző részhez

·         illetve a tartalomjegyzékhez

Megjegyzéseit E-mail-en várja a szerző: Dr Sárközy Ferenc