Monday, January 25, 1999

Térbeli Adatátviteli Szabványok II

Ebben a részben két szabványt mutatunk be:

először összefoglaljuk

a NATO térbeli adatcsere szabványát a DIGEST-et, majd megismerünk
egy amerikai katonai szabványt, a TSSDS-t, mely a nagyméretarányú térbeli adatok tartalmi szabványának tekinthető.

A DIGEST szabvány

A DIGEST (Digital Geographic Information Exchange Standard) szabványt a DGWIG NATO munkacsoport megbízásából a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium Geomatikai Igazgatósága adta ki és fejleszti tovább. Az 1.0 verzió 1991-ben készült el, a következő1.2 verziót 1995 januárjában adták ki, a jelenleg érvényes 2.0 verzió 1997 júniusi dátumú.

A szabvány a következő négy részből áll:

1. rész: általános leírás;

2. rész: Elméleti modell, csere struktúra, implementációs (mezőazonosítási, csoportosítási, adatszintaktika) specifikációk;

3. rész: Kódok, paraméterek és címkék;

4. rész: Objektum és attribútum kódolási katalógus.

Az 1-3 részt a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium Geomatikai Igazgatósága, míg a 4. részt az USA Katonai Térképészeti ügynöksége a NIMA (National Imagery and Mapping Agency) gondozza.

A szabvány bevezetőrészeiből a következőgondolatok érdemelnek különös figyelmet:

A szabvány a nemzetközi földrajzi adatcsere különbözőformáinak realizálását tekinti alapvető céljának (5.18 ábra)

5.18 ábra - az adatcsere formái

Amint az ábrából is látható, mind a nemzetközi csere, mind a belső csere feltételezi, hogy létezzenek országos szinteken elfogadott elvek és technológiák a digitális földrajzi adatok gyűjtésére, feldolgozására és terjesztésére, de nem köti meg, hogy ezek termékorientáltak-e vagy sem.
A szabvány mind az eredeti földrajzi adatok, mind a belőlük levezetett termékek cseréjére vonatkozik.
A szabvány által átviendő adatok dátuma a WGS 84.
Az átviteli médiumok vonatkozásában a szabvány mágnesszalag és optikai diszk (CD) orientált, de utal arra, hogy ez a későbbiekben kiterjeszthető lesz a hálózatokra is.
A DIGEST vektor, raszter és mátrix adatokat kezel (5.19 ábra), melyek közül a vektor adatok különböző színtű topológiai kapcsolatokat reprezentálhatnak:

5.19 ábra - a DIGEST által kezelt adatok

Vektor adatok

spaghetti vektor adatok (0. színtű topológia), melyek nem tartalmaznak topológiai információt, szigorúan véve pontok és vonalak leírására alkalmasak, de a zárt vonal bevezetésével a terület is leképezhető;
lánc-csomópont vektor adatok (1. színtű topológia) minden lánc csomópontból indul és csomópontban végződik, a láncok ugyanakkor metsződés nélkül kereszteződhetnek, a kapcsolati (konnektivista) topológiai tulajdonságok leírására alkalmas;
sík gráf vektor adatok (2. színtű topológia) azt a további kényszert képezik le, hogy az élek csak csomópontokban metsződhetnek, s ezzel implicite tárolják a szomszédsági viszonyokat;
teljes topológiai vektor adatok (3. színtű topológia) a lap fogalmának bevezetésével leírja a lap-él és lap-csomópont topológiai viszonyokat, melyek segítségével követhetők a jobb és baloldali szomszédsági illetve a csomópont bentfoglalási topológiai relációk.

A topológiai kapcsolatok realizálása az 5.20 ábra nyilaival illusztrált egyirányú láncolással történik (ezt nevezi a szabvány 'kötelező topológiának'). Az úgy nevezett Vektor Relációs Formában történő implementálás esetén azonban az inverz láncok is alkalmazhatók (5.25 ábra).

5.20 ábra - kötelező topológia

Az elmondottakra jó példa az ábrán az izolált csomópont, mely rámutat az őt tartalmazó lapra, ugyanakkor a lap nem mutat rá a csomópontra. A szöveg 'álobjektum', és nem része a topológiai kapcsolatoknak. A rendszer a következő 7 logikai rekord tipust használja: objektumok, egyszerű pont, egyszerű vonal, egyszerű terület, összetett, topológiai objektumok, csomópont, él, lap.

Raszter adatok

raszter adatok - pixelenkénti radiometrikus információ, RGB vagy színkódban, tömörítve vagy a nélkül, előjel nélküli bináris formátumban. A szkennelt képeken kívül a raszteres adatok segéd fájlt is tartalmazhatnak a regisztráláshoz szükséges koordináta információval ezenkívül szöveges térkép információs fájlt illetve egyes objektumokhoz rendelt szövegeket is átvihetnek;

Mátrix adatok

mátrix adatok - szabályos intervallumokban elhelyezkedő pontokra vonatkozó nem-rádiómetrikus információ, mint például a talaj tipus vagy a magasság.

Mindezek a struktúrák alkalmazhatók:

neutrális "geo adatokra";
feldolgozott "termék adatokra"; és
metaadatokra, mint például:

adat minőségi információ; és
adat készültségi, beszerezhetőségi információ.

A DIGEST negyedik része tartalmazza az objektum és attribútum kódolási specifikációt, mely angol rövidítése a FACC. Amint arról már többször szóltunk ez a téma talán a legnehezebb a GIS szabványosításban. Mivel, legalább is egyelőre, a specifikáció nem tartalmaz minden előforduló objektumot ezért itt is meg van a lehetőség arra, hogy a nem szabványos objektumok úgy nevezett adat szótárban (Data Dictionary) kerüljenek specifikálásra.

A szabványos objektumoknak a FACC-ban egyedi ötkarakteres kódjuk van. Az első karakter értéke egy A-tól Z-ig terjedő betű, mely az objektum kategóriát jellemzi. Jelenleg az alábbi 10 objektum kategóriát tartalmazza a szabvány:

6. Kultúra;

7. Vízrajz;

8. Domborzat;

9. Fizikai földrajz;

10. Növényzet;

11. Elhatárolás;

12. Repülési információ;

13. Kataszteri információ;

14. Adat együttes specifikus objektumok;

15. Általános.

A fenti főkategóriák tovább vannak osztva alkategóriákra, melyeket a kód második, A-tól Z-ig terjedő betű értéke azonosít. A harmadik, negyedik és ötödik karakter pedig 000-tól 999-ig terjedő szám.

Az objektumokat jellemző explicit attribútumok listáján három karakteres egyedi alfanumerikus kódok szerepelnek, de lehetőség van implicit attribútum hozzárendelésre is. Az attribútum értékét vagy egy 0-999 tartományba eső kód írja le, vagy maga az érték szerepel egy meghatározatlan hosszúságú alfanumerikus, egész vagy lebegőpontos mennyiség formájában.

A minőségi leírások a következő szervezési szinteken kapcsolhatók az adatokhoz: kötet, adat együttes, térbeli rekordok, objektum, attribútum. Tartalmukban ki kell térniük: a forrásra, pontosságra (mind helyzeti, mind attribútum vonatkozásban), aktualitásra, logikai konzisztenciára, teljességre, kivágat utalásra, biztonsági osztályozásra és beszerezhetőségre. Az utóbbi három fogalom csak formai hasonlóság miatt került a minőségi leírásokkal együtt említésre.

Az átviteli struktúrát az 5.21 ábrán vázoltuk fel. A struktúra a következőelemekből áll:

átviteli állomány fejezet fájl, mely részletezi az állományt, amely egy vagy több adat együttesből pld. térképből állhat és tetszőleges számú kötetben (optikai diszken vagy mágnes szalagon) lehet kódolva;
fejezeti adatok részhalmaza, mely segéd adatokkal szolgál valamennyi adatállomány rész számára (az átviteli állomány ugyanis, amint az előző bekezdésben említettük több részből pld. térképből állhat);
földrajzi adatok részhalmaza, mely a kérdéses állomány rész (pld. térkép) tulajdonképpeni adatait tartalmazza.

5.21 ábra - az átviteli struktúra

Az átviteli állomány fejezet fájl (THF) határozza meg az állomány tartalmát. A fájl átvitel leíró rekordból és biztonsági és aktualitási rekordból áll, ahogy ezt az 5.22 ábrán felvázoltuk.

5.22 ábra - átviteli állomány header fájl

Míg minden átviteli állomány csak egy THF fájllal rendelkezik addig maga az állomány egy vagy több adat együttest tartalmaz. Minden egyes adat együttes két részből, a fejezeti adatok részhalmazából (HDS) és a földrajzi adatok részhalmazából (GDS) áll. A HDS felépítését az 5.23 ábrán, a GDS-ét pedig az 5.24 ábrán mutatjuk be.

Az adatok tulajdonképpen a földrajzi adatok részhalmazában (GDS) helyezkednek el. Egy rétegen belül csak egy adatstruktúra kerülhet alkalmazásra. Egy adat részhalmazon belül pedig csak egy referencia és vetületi rendszer alkalmazható.

5.23 ábra - a HDS felépítése

5.24 ábra - a GDS felépítése

Bár a GDS egy logikai egység, leírható több fájllal is az átvitel vagy feldolgozás megkönnyítésére. Előnyös lehet például az összes él, csomópont illetve lap rekordot egy-egy saját fájlba összevonni.

Az implementálás objektum orientált vagy relációs adatstruktúrában valósítható meg. Mindkét esetben a topológiai viszonyokat pointerek és kulcsok segítségével realizálják. Objektum orientált megközelítés esetén a pointerek a rekord azonosítókra mutatnak, mig a relációs struktúrában a kapcsolatot a táblázat sor azonosítóinak kulcsokként történő alkalmazása biztosítja.

Az átvitel realizálására (korábbi szóhasználatunkkal implementálására) a DIGEST az alábbi lehetőségeket biztosítja:

Az ISO 8211 szerinti kódolás Az SDTS kapcsán viszonylag részletesen megismerkedtünk ezzel az önleíró, általános adatátviteli szabvánnyal, ezért itt csak arra utalunk, hogy ezt a kódolást tömeges, archiválási célú átvitelre javasolja a DIGEST.

20. Az ISO 8824 szerinti kódolás Ezt a szabványt telekommunikációs átvitel szervezésére használják, amikor az adatokat soros folyamatba kell szervezni. Az információs folyam struktúráját az azonosító illetve a beágyazott adatelemek hossza határozza meg. Az alapvető információs elemek azonosak az ISO 8211 szerinti kódolásban használt mezőkkel.

21. Vektor relációs formátumba (VRF) történő kódolás Ez a formátum nagy térbeli adatbázisok közvetlen használatára alkalmas. A formátum nagy előnye, hogy az állományokat a használat előtt nem kell konvertálni valamely szoftver specifikus formátumba. A VRF táblázatok és indexek segítségével realizálja a georelációs adatmodellt és alkalmas minden olyan vektoros térbeli állomány leírására, mely csomópontok, élek és lapok segítségével modellezhető.

A VRF alap építőeleme a mező. 19 különböző mezőtípust (pld. rögzített hosszú, változó hosszú, koordináta párok, stb.) specifikál a formátum. A szöveg sztringek például rögzített vagy változó hosszúságú mezőkként szerepelhetnek, de mindkét esetben tovább nem osztható atomi adat elemek, melyek így részei lehetnek a táblázatokba foglalt a relációknak.

Az objektumokat a primitívek táblázataiból határozza meg a struktúra, az attribútumok meghatározása relációs modellezéssel történik. Az objektumot egy vagy több primitív halmaza, egy elsődleges attribútum adat sor és zérus vagy több más attribútum sor reprezentálja. Az objektumokat objektum osztályokba sorolt halmazokként lehet kezelni. Az objektum osztályokat egyedi objektum táblázatuk azonosítja. A VRF az objektum osztályok két típusát különbözteti meg: az egyszerűt és az összetettet.

A VRF strukturális sémája különbözik az 5.20 ábrán bemutatott 'kötelező topológiától'. A különbség abból áll, hogy bizonyos fordított pointerek is alkalmazásra kerülnek, illetve, hogy az objektumok és entitások közötti kapcsolatot közbenső 'kapcsoló táblázatok' realizálják. Ezek lehetővé teszik az 1:N, N:1, N:M kapcsolatok kialakítását. A VRF strukturális sémáját az 5.25 ábrán mutatjuk be.

5.25 ábra - a VRF strukturális sémája

Kép csere formátum (IIF) Ez a formátum lehetővé teszi a NATO Másodlagos Képformátuma (NSIF) raszteres és mátrixos struktúrákra vonatkozó részeinek DIGEST-en belüli implementálását.

A TSSDS szabvány

A szabványt az Amerikai Fegyveres Erők Három Fegyvernemének CADD, GIS Technológiai központja (Tri-Service CADD GIS Technology Center) dolgozta ki. A TSSDS rövidítés a Tri-Service Spatial Data Standard elnevezést kódolja aminek egy magyar fordítása: a 'Három Szolgálat Térbeli Adat Szabványa' lehet.

Mind célját, mind tartalmát, mind formáját tekintve ez a szabvány jelentősen különbözik az eddig ismertetett átviteli szabványoktól. Ez a szabvány ugyanis nem adatátviteli szabvány, mivel az átvitelre elvileg az SDTS-t használja. Már itt el kell azonban mondanunk, hogy a gyakorlati átvitelt korlátozott számú szoftver típus között a szabvány és mellékletei technológiai leírásokkal, segédszoftverekkel és könyvtárakkal is támogatják.

A szabvány elhelyezkedését a tervezés-építés- üzemelés folyamatban próbáltuk szemléltetni az 5.26 ábrán.

Az ábra felvázolja a tervezési – építési - üzemeltetési folyamat életciklusát, feltüntet néhány jellemző feladatot/terméket az egyes stádiumokban, bemutatja a megoldáshoz szükséges hardver és szoftver eszközöket és megmutatja, hogy melyik stádiumhoz, milyen szabványok tartoznak.

Amint látjuk a részletes tervek, megvalósulási és kitűzési rajzok a központ Építészeti, Mélyépítési és Magasépítési szabványai alapján CADD rendszereken (Microstation, AutoCAD) készülnek.

5.26 ábra - a projekt életciklusa

Az általános tervezés illetve környezetvédelmi tervek GIS rendszereket (Arc/Info, Arcview, MGE) igényelnek. Ugyancsak GIS rendszereken történik az üzemi szabványok szerinti közmű üzemeltetés illetve a különböző, speciálisan katonai és katasztrófa elhárítási feladatok megoldása, melyekre itt nem térünk ki.

Mivel a CADD rendszereket elsősorban a tervezés és rajzolás automatizálására találták ki alapértelmezésben nem rendelkeznek az objektumokhoz rendelt leíró adatokkal. A GIS viszont az elemző feladatokat éppen ezeknek az információknak a segítségével hajtja végre. A szabvány alapfeladata az, hogy a CADD rendszereken gyűjtött adatok olyan szabványos formában készüljenek, hogy kiegészítve a megfelelő attribútum táblázatokkal átvihetők legyenek a GIS rendszerek adatbázisába.

Az eddig ismertetett szabványok különös figyelmet fordítottak az adatmodellre (különböző topológiai szintek), a TSSDS ettől azért tekint el, mivel feltételezi, hogy a CADD rendszerek átvitt adatainak topológiáját az Arc/Info illetve az Intergraph MGE GIS szoftverek megfelelő moduljai fogják létrehozni.

A fő probléma az attribútumok hozzárendelése mellett az, hogy céljaikból kiindulva teljesen más a CADD rendszerek réteg (layer), illetve a GIS rendszerek fedvény (coverage) filozófiája. Míg a CADD rendszerben a rajzi megjelenés miatt (szín, vonal típus, vonal vastagság, stb.) kell külön réteget nyitni (5.27 ábra), addig a GIS fedvényt logikailag összetartozó objektumok képezik (5.28 ábra).

5.27 ábra - a CADD rendszerek rétegfilozófiája

5.28 ábra - a GIS rendszerek fedvény filozófiája

Másik lényeges különbség, hogy a CADD eredendően derékszögű rajzi (helyi) koordinátákkal dolgozik, míg a GIS földrajzi vagy vetületi koordinátákkal. Ahhoz tehát, hogy olyan térbeli adatbázist hozzunk létre, mely lehetővé teszi az interoperábilitást a CADD és GIS rendszerek között, a következő feladatok megoldására van szükség:

létre kell hozni az objektum modellt, s ezen belül

az objektum hierarchiát,
a szabványos elnevezéseket és objektum meghatározásokat,
a szabványos jelkulcsi elemeket (szimbólumokat),
az objektumokhoz rendelt attribútum táblázatokat és

az attribútum táblázatokhoz rendelt attribútum (érték)tartomány táblázatokat;

eljárásokat kell kidolgozni

a szabványos objektumok CADD rendszerekből GIS rendszerekbe való átvitelére,
független adatbázisokban lévő leíró adatok objektumokhoz történő (lehetőleg automatikus) hozzákapcsolására,
az objektumokat megjelenítő szabványos szimbólumok rendszerek közötti transzparens átjárhatóságára.

Mielőtt kissé részletesebben foglalkoznánk a felsorolt feladatok TSSDS keretében történt megoldásával alá kell húznunk, hogy a szabvány a nagyméretarányú (nagyfelbontású) térbeli adatbázisok meghatározásával foglalkozik, ami amerikai terminológiában 1:24 000 -nél nagyobb méretarányt jelent. Erre elsősorban azért volt szükség mivel az SDTS eddig realizált profiljai és a hozzájuk tartozó adatszótárak és definíciók alapvetően az 1: 24 000 -es és annál kisebb topográfiai méretarányokra orientáltak. Másik, a megoldandó feladatból lényegében következő sajátossága a szabványnak, hogy összevonja a térbeli és kartográfiai adatbázist, és ezt a magasabb térbeli adatbázis szinten valósítja meg.

A TSSDS harmadik és tulajdonképpen páratlan tulajdonsága, hogy az objektumok és attribútumok definícióját, illetve az utóbbiak szabványra történő transzformálását független alfanumerikus adatbázisokból, egy ingyenes szoftver (Visual Basic ACCESS alkalmazás) keretében valósítja meg, melyből néhány képernyőképet a szöveges ismertetés illusztrálására mi is bemutatunk.

Egyelőre azonban az 5.29 ábra segítségével illusztráljuk a TSSDS adatmodell főbb elemeit.

5.29 ábra - a TSSDS adatmodell főbb elemei

Első ránézésre látható, hogy a TSSDS kiterjeszti az SDTS leíró adatmodelljét. Míg az utóbbi csak az objektum típust, tehát a térképen megjelenő tulajdonképpeni objektumot kezeli, mely egy vagy több objektumot tartalmazhat, addig a TSSDS magasabb hierarchia szinteken értelmezi az objektum osztályt és az objektum együttest is.

Az objektum együttesek közül a szabvány egyelőre az 5.12 táblázatba foglaltakat definiálta (az angol megnevezéseket is bemutatjuk, mivel az objektumok elnevezése ezeken alapul, magyar elnevezés rendszert csak az egész szabvány honosítása esetén volna érdemes kidolgozni):

Objektum Együttes lista -- TSSDS 1.000 verzió

ENTITY SET NAME (Objektum együttes neve)	CODE (Kód)	STD (Szabvány)	VER (Verzió)	DEFINITION (Definíció)
auditory (hallási)	au	TSSDS	1.4	Hangok és zaj generálása és detektálása a környezetben
boundary (határ)	bd	TSSDS	1.4	Választó vonalak vagy határok, melyek logikai vagy politikai felosztást vagy továbbosztást határoznak meg
buildings (épületek)	bg	TSSDS	1.4	Szerkezetek a föld felszínén, melyeket emberek alkottak a célból, hogy védje az embereket, tulajdonukat, vagy segítse az emberek tevékenységét
cadastre (kataszter)	cd	TSSDS	1.4	Ember által történt földfelosztás tulajdonlási és irányítási céllal
climate (klíma)	cl	TSSDS	1.4	A föld atmoszférájához kapcsolódó mozgás és hatások
common (közös)	cm	TSSDS	1.4	Az egész adat halmazt vagy komponenseit leíró információ, mely közös valamennyi objektum együttesre
communications (távközlés)	co	TSSDS	1.4	Adatok továbbítására és átvitelére szolgáló eszközök
cultural (kultúrális)	cr	TSSDS	1.4	Az emberek történelmileg jelentős tevékenysége
demographics (demográfiai)	de	TSSDS	1.4	Az emberi trendeket és jellegzetességeket érintőinformáció
environmental_hazards (környezeti_veszélyek)	eh	TSSDS	1.4	Azon természeti és ember okozta dolgok, anyagok és körülmények azonosítása és kezelése, melyek meghatározók vagy azok lehetnek a földi életre és az ökoszisztémára
fauna (fauna)	fa	TSSDS	1.4	Az állatok vizsgálata egy régióban vagy környezetben
flora (flóra)	fl	TSSDS	1.4	A növényi élet vizsgálata egy régióban vagy környezetben
geodetic (geodéziai)	gd	TSSDS	1.4	A föld méretét és alakját érintő információ
geology (geológia)	ge	TSSDS	1.4	A föld adott körzetében előforduló geológiai objektumok és folyamatok
hydrography (vízrajz)	hy	TSSDS	1.4	A földi vizek fizikai körülményei, határai, lefolyásai és kapcsolódó jellemzői
improvement (tökéletesítés)	im	TSSDS	1.6	Különféle ember alkotta kis építmények és felszerelések, melyek javítják a megjelenést, biztonságot nyújtanak és segítik az emberi tevékenységet
land_status (föld státus)	ls	TSSDS	1.4	Az aktuális emberi földhasználat
landform (terepalakzatok)	lf	TSSDS	1.4	A földkéreg látható felszínét alkotó objektumok eloszlása
military_operations (katonai_műveletek)	ml	TSSDS	1.4	A katonai jelenlétre, műveletekre, kiképzésre és biztonságra vonatkozó lényeges információ
olfactory (szagló)	ol	TSSDS	1.4	Szagok detektálása a földi atmoszférában
soil (talaj)	so	TSSDS	1.6	Az alapkőzet feletti lazább anyagok
transportation (közlekedés)	tr	TSSDS	1.4	A térbeli mozgás módszerei és eszközei nagy méretarányban
utilities (közművek)	ut	TSSDS	1.4	Valamely közszolgáltatás ember alkotta összetevői. Ebben az objektum együttesben valamennyi közműrendszer összetevői az épület alapzatán kívül helyezkednek el. A távközlési rendszereket nem foglalja magában, azok külön objektum együttest alkotnak
visual (vizuális)	vs	TSSDS	1.4	Ember alkotta vagy természeti komponensek megfigyelése az atmoszférában vagy azon keresztül

5.12 táblázat - a TSSDS objektum együttesei

Tudom, hogy egy ilyen táblázat nem túl szórakoztató olvasmány, ezért az első olvasatban csak azt figyeljük meg, hogy minden objektum együttes nevének első két betűje egy olyan kódot jelent, mely minden érintett objektum kódjának első két karakterét alkotja.

Hogy az előadásunkat egy kissé színesítsük nézzünk meg az 5.30-as ábrán egy olyan képernyő kivágatot a hivatkozott tallózó programból, mely az objektum együttesekre vonatkozik. Példánk esetében az épületek objektum együttes kódját és eredeti angol nyelvű meghatározását látjuk. érdekes megemlíteni, hogy a bemutatott tallózó program a szabvány 1.75-ös verzióját tartalmazza.

5.30 ábra - képernyőkivágat az épületek objektum együttes meghatározásáról

Objektum Osztály Részletes Információ -- TSSDS 1.000 verzió

ENTITY CLASS NAME (Objektum osztály neve)	ENTITY CLASS CODE (Objek-tum osztály kódja)	ENTITY CLASS MAP PREFIX (Objek-tum osztály térkép előtag)	STD (Szab-vány)	VER (Ver-zió)	DEFINITION (Meghatározás)
transportation_air (közlekedés_légi)	air	trair	TSSDS	1.400	a levegőben történő mozgásra vagy légi forgalomra vonatkozik
transportation_airfield_facility (közlekedés_reptéri_szerelvény)	afl	trafl	TSSDS	1.400	A repterek támogatására szolgáló infrastruktúra
transportation_general (közlekedés_általános)	gen	trgen	TSSDS	1.600	Különböző közlekedési funkciót szolgáló, vagy építés alatti objektumokra vonatkozik
transportation_lock_system (közlekedés_zsilip_rendszer)	loc	trloc	TSSDS	1.600	Hajók, csónakok, uszályok és vontatók mozgása az egyik vízszintről a másikra
transportation_marine (közlekedés_tengeri)	mar	trmar	TSSDS	1.600	Hajók és más nagy vízi járművek helyváltoztatására vonatkozó
transportation_marine_navigation (közlekedés_tengeri_navigáció)	nav	trnav	TSSDS	1.600	A tengeri navigáció segédeszközei, hajóutak, csatornák jelölései, a navigáció kockázati tényezői.
transportation_pedestrian (közlekedés_gyalogos)	ped	trped	TSSDS	1.400	Egyének mozgására vagy egyéni közlekedésre vonatkozó
transportation_ports_and_harbors (közlekedés_tengeri_kikötők)	hrb	trhrb	TSSDS	1.600	Különféle kikötőkre vonatkozik, ahol a hajók ki és berakása védett vizeken történik
transportation_railroad (közlekedés_vasút)	rrd	trrrd	TSSDS	1.400	Személyek vagy rakomány síneken történő mozgására vonatkozik
transportation_vehicle (közlekedés_közúti_jármű)	veh	trveh	TSSDS	1.400	autók, teherautók és más járművek mozgására vonatkozó

5.13 táblázat

Amint az 5.29 ábrán láttuk az objektum együttes objektum osztályokra bomlik. Terjedelmi okokból nem soroljuk fel az összes objektum osztályt, hanem illusztrációként megelégszünk az 5.12 táblázatban árnyékolt transportation (közlekedés) objektum együttes osztályokra bontásának bemutatásával (5.13 táblázat).

5.31 ábra - közútakat leíró objektum osztály objektum tipusai

A "közlekedés_közúti_jármű;" objektum osztály az 5.31 ábra szerint tovább oszlik objektum tipusokra, melyek magyar fordításban a következők: "járda_szegély_vonal", "gravitációs_vész_rámpa_terület", "út_terület", "út_híd_terület", "út_tengelyvonal", "út_objektum_pont", "út_szalagkorlát_vonal", "út_padka_terület", "forgalom_irány_nyíl", "forgalom_számláló_hely", "jármű_behajtó", "jármű_parkoló_terület", "mérlegelő_állomás_terület".

Az ábrából látható, hogy a tallózó program segítségével valamennyi objektum típus meghatározása egyszerűen lekérdezhető, illetve, ha a másik két fülre kattintunk úgy megkapjuk a típushoz tartozó attribútum táblákat, illetve szabványos jelöléseket is.

Az objektum típusok azonban még tovább oszthatók a tulajdonképpeni objektumokra, melyek az út_tengelyvonal esetében az elsőrendű, másodrendű és harmadrendű utak tengelyvonalait jelentik. Bonyolítja azonban a kérdést, hogy minden objektumból 3-3 van annak megfelelően, hogy a tengelyvonalon feltüntetett magyarázó szöveget, kartográfiai faliratot vagy a tulajdonképpeni vonalat jelenti. Az első esetben a neve "a"-betűvel, a másodikban "t"-betűvel a harmadikban pedig "l"-betűvel végződik.

Talán még lényegesebb, hogy az objektum típusokhoz attribútum táblázatokat rendel a szabvány. Egyes attribútumok a táblázatokban "d"-betűvel végződnek, ami arra utal, hogy ezek a leíró adatok nem lehetnek tetszőleges értékűek, hanem csak egy kapcsolt, úgy nevezett tartomány táblázatból (domain table) vehetnek fel tartomány értékeket (domain values). Ezt a kapcsolatot próbáljuk feltüntetni az 5.32 ábrán. Az ábrán a szabványosított neveket az eredeti angol névvel szerepeltetjük magyarázó fordítást helykímélés céljából csak az új nevekre adunk.

5.32 ábra - objektumok és attribútumok kapcsolata

Bár az ábra magáért beszél néhány lényeges tulajdonságát szóban is kiemeljük. A kérdéses objektum típus amint már utaltunk rá kilenc objektumot tartalmaz, melyek minőségi megkülönböztetésére használjuk az úgynevezett diszkriminátor értékeket. Ezek az értékek rögzítettek (nem adhatók meg tetszőlegesen) ezért az úgynevezett tartomány táblázatban foglalnak helyet.

Az úttengelyvonal objektum típus leíró adatait a trvehrcl nevű attribútum táblázat tartalmazza. Amint látjuk ez a táblázat számtalan attribútumot tartalmazhat (az ábrán csak néhány azonosítót tüntettünk fel, melyek az objektum vonalára, térképére, stb. mutatnak). Amint már utaltunk rá, az attribútumuk közül csak azoknak van kötött értéke, melyek "d"-betűvel végződnek, esetünkben ez a "category_d".

általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy minden objektum típushoz 'testre szabott' táblázatot rendel a szabvány. A hozzárendelés azt jelenti, hogy megadja a kérdéses objektum típust, a hozzárendelt táblázat teljes és rövidített nevét, a táblázat oszlopainak nevét, meghatározását (jelentését), típusát. érdemes megemlíteni, hogy a szabvány megadja az úgynevezett 'join' relációkat, is azaz azokat az oszlopokat a különböző táblázatokban, melyek tartalmilag azonosak, azaz melyek segítségével a két táblázat összekapcsolható. Az 5.33 ábrán az attribútumokra vonatkozó képernyőkivágatot látunk a TSSDS interaktív programból.

5.33 ábra - attribútum definíció

Az ábrán a korábban már bemutatott 'trvehrcl' táblázat első, 'datalink' nevű; mezőjének kifejtését látjuk. A felső kék szöveg megadja az attribútum teljes (nem kódolt) elnevezését, miszerint a közút tengelyvonalának egyedi adatazonosítója, ezután látjuk a Definició fül alatt a típusát (I azaz egész), a táblázaton belüli sorszámát (1), azt, hogy kötelező attribútum, végül pedig a részletes leírását: "Grafikus kulcs. Olyan rendszer generálta egész, mely a rekordot grafikus objektumokhoz kapcsolja. Ezt a mezőt nem szabad kitölteni."

Nem szeretnénk további részleteket idézni a programból, hiszen az érdeklődők szabadon letölthetik és tanulmányozhatják. Van azonban egy igen fontos funkció, melyet egyelőre még csak az interaktív tallózó 16-bites verziója tartalmazza (mi a 32-bitesből vettük a kivágatokat), de a közeljövőben a 32-bites verzióban is elérhető lesz. Ez a funkció az úgy nevezett SQL kódgenerálás. Az 5.34 ábrán mutatjuk be az SQL kódgenerálás menüjét. Először azt kell eldöntenünk, hogy a generálandó táblázatokat milyen GIS szoftver környezetben kívánjuk használni. Ezután azt választjuk ki, hogy a kiválasztott GIS-hez kapcsolódóan milyen adatbázis-kezelő rendszert kívánunk használni, mivel a különböző adatbázis-kezelők SQL kódjai kis mértékben különböznek egymástól (érdemes megjegyezni, hogy nem mindegyik GIS szoftver használható mindegyik adatbázis-kezelővel).

5.34 ábra - SQL kódgenerálás

Ezután kiválasztjuk, hogy milyen objektum együttes milyen objektum osztályához kívánjuk elkészíteni a kódot. Ha * jelet alkalmazunk úgy elkészíthetjük az összes objektum és tartomány táblázatot, valamint az összes összekapcsolási (join) hozzárendelést.

Most már talán világosabbá válik az interaktív program egyik gyakorlati felhasználása. Képzeljük el, hogy elkészítettük az úthálózat fedvényét ( mobil térképező rendszerrel gyűjtve össze az adatokat) pld. az Arc/Info szoftverben, figyelembe véve a TSSDS előírásait az adattípusra, objektumnévre, réteg kiosztásra, stb. Tételezzük azt is föl, hogy az úthálózat leíró adatai táblázatos formában rendelkezésre állnak a Közúti Igazgatóságon. Ezután valamely táblázatszerkesztőbe (pld. Microsoft EXCELL) bevisszük ezeket az adatokat, átszerkesztjük (megcseréljük az oszlopokat, beírjuk a zérusokat, stb.), majd export utasítással bevisszük a létrehozott szabványos adatbázisba. Ezután már csak a grafikus és leíró adatok összekapcsolása marad hátra, amely feladat a GIS szoftverek segítségével megoldható.

Már az eddigiekből is kiderült, hogy a TSSDS-t gyakorlati célokra találták ki. Hogy ezek a gyakorlati célok még eredményesebben legyenek megvalósíthatók a központ technológiai leírásokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a CADD rendszerekben a Központ Építészeti, Magasépítési és Mélyépítési szabványainak megfelelően létrehozott rajzokat, miként kell átvinni a GIS rendszerekbe ahhoz, hogy belőlük TSSDS szabvány szerinti térbeli objektumok legyenek. Mivel, amint már említettük, a TSSDS a szimbólumokat is szabványosítja, ezért szabványos szimbólum könyvtárakat is létrehoztak az Arc/Info illetve az Intergraph MGE számára.